Na, jó sokáig nem írtam, mert nem volt ötletem sütni, főzni, mondhatni válság volt. Meg ugye ki vagyok rekesztve a konyhából, Anya magáénak nyilvánította, és engem kifúrt :) Na nem panasz, nem rossz dolog, ha főznek az emberre...
Most a tesóm kedvéért "sütöttem", névnapos a Drága :)
Epres kerítéstorta (az elnevezés tőlem van, a kinézet miatt :) )
Először a tortaformát "kibéleltem" (körberaktam, kinek mi tetszik) babapiskótával. Az alját is természetesen, és a torta alját meglocsoltam kevéske tejjel. Nem kell 1 dl a dologhoz, meglátjátok.
A tejszínt felvertem a vaniliáscukorral, és némi szörppel színeztem, hogy kellemes rózsaszín legyen (ez a képen ne látszik sajnos).
Végül az összeállítás: a babapiskóta tetejét kiraktam eperrel, rákentem a tejszínhabot, és végül a tetejét is kiraktam eperrel.
Nagyon egyszerű, könnyű desszert, és nálunk sikert aratott, pedig a család édesszájú.
A kép miatt elnézést, nincs se képszerkesztő programom, és a fények sem voltak jók, szóval olyan, amilyen. Ja, és a maradékot sikerült csak lekapnom :))
Ma ünnepeltük Édesapa szülinapját, amire persze torta dukál. Volt torta, valami édes és valami sós. Lássuk őket szépen sorban.
A torta:
Sütöttem két piskótát, tortaformában, 6tojásosat. Vagyis 8tojásosat, de a spórolós fajtát.
Fogtam 6 tojást és két evőkanál vízzel (itt a spórolás), 8 evőkanál cukorral, egy csomag vaníliás cukorral felvertem, jó sokáig, kábé negyed óráig. Aztán beleszitáltam 8 evőkanál lisztet (fél csomag sütőporral, biztos ami biztos alapon), és a 200 fokos, gondosan előmelegített sütőbe toltam.
Aztán sütöttem még egyet, csak a nyolc evőkanál liszt helyett 6 és felet tettem bele, plusz másfél evőkanál cukrozatlan kakaóport.
Így lett egy csokis és egy vaníliás tortaalapom. Mindkettőt félbevágtam.
A krémek:
A csokis krémhez fogtam 4 dl habtejszínt, és két csomag habfixálóval kemény habbá vertem. Ehhez olvasztottam egy tábla tortabevonót, és belekevertem a habba. Ezután egy órára félretettem a hűtőbe.
A sima krémhez 6 dl tejszínt vertem fel két csomag habfixálóval, és egy evőkanál porcukorral. Ez azért lett több, mert ezzel kentem körbe a tortát, miután összeállítottam.
Na, most jön az összeállítás: a csokis lap közepére csokis krémet tettem, majd körbepakoltam sima krémmel, rátettem az egyik vaníliás lapot. Ennek sima krémet tettem a közepére, és csokissal pakoltam körbe. Ismét vaníliás lap következett, majd jött a közepére a csoki krém, köré pedig a sima. Tetejére a csokis lap és kész.Már csak az oldalát kellett körbekennem tejszínhabbal.
A torta tetejét nem emlékszek, melyik blogban pillantottam meg, de első látásra beleszerettem, tehát nem volt kérdés a díszítés.
Fogtam másfél tábla fehércsokit, és gőz fölött megolvasztottam. Ugyanezt tettem fél tábla tejcsokival. A fehércsokival bevontam a torta tetejét. A tejcsokival pedig szép, vékony, majdnem egyenes csíkokat húztam a fehércsokiba. Végül pedig fogvájóval keresztbe csíkokat húztam bele. Egyszer egyik irányba, aztán a másikba. Nekem nagyon tetszik, köszönet az ötletgazdának, még ha nem is tudom, ki volt az.
Nagynak tűnik a torta, mert elég magas, de mivel könnyű piskótáról van szó, és a krém sem nehéz, így egy rendkívül könnyű édességet sikerült kreálnom.
Az édes:
Kicsi Vúretrosütije, amit már készítettem, most ismételtem, de még mindig isteni. A recept úgy tökéletes, ahogy van, én most nem ismételném, nézzétek meg Nála.
A sós:
Pogácsa lett, rombusz alakban, hogy ne a hagyományos kerek forma legyen.
Ennek nincs pontos receptje,de azért valami. Kábé fél kiló lisztet egy tojással, kevés zsírral, egy élesztővel és a felfuttatásához használt tejjel, valamint némi sóval összegyúrtam.
Kábé egy órát kelesztettem, majd kinyújtottam úgy egy centi vastagra. Megkentem tojással a tetejét, megszórtam reszelt sajttal és felrombuszoztam.
Ez is 200 fokos sütőben sült.
Hát igen, ennyi mindent sikerült ma sütögetni, főzögetni, olvasztgatni, kavargatni, gyúrni, és mindenféle. De imádom, tudnám csinálni minden nap! Lehet, hogy pályát tévesztettem???
Azt hiszem eltelt némi idő, mióta beígértem azt a bizonyos másikat. De most itt van.
Boldogan jelentem, befejeztem az erre a félévre való vizsgázást. Na jó, nem teljes az öröm, mert mivel nincs több időpont, nem tudok vizsgázni, pedig lenne még miből. Nade mindegy, majd bepótolom.
Most legalább van időm sütögetni-főzőcskézni.
Na lássuk azt a múltkori sütit, azután jönnek az újak.
A sütőt 180 fokra előmelegítettem, majd a muffintepsit kibéleltem színes muffinpapírokkal.
Egy tálban összekevertem a tojásokat, a vajat, a cukrot, a vaníliáscukrot, a sót, a tejet, majd némi kevergetés után belekanalaztam a lisztet és a sütőport is. A kekszet darabokra törtem, majd fakanállal belekevertem a tésztába.
Belekanalaztam a papírkákba, majd betoltam a sütőbe.
Még előtte főztem egy adag csokipudingot, porból, a zacskón szereplő utasításoknak megfelelően. :) ezt, mikor a tészta már félig megsült (esetembe 10 perc után), tortadíszítővel a tésztába „injekcióztam”. Ezt persze nem írta a recept, de én lelkes voltam :)
Felavattam az új szakácskönyvemet, vagyis sütis könyvemet. A címe: A sütés bibliája.
Könnyű receptek vannak benne, nem tűntek első olvasatra sem bonyolultnak, és a gyakorlat ezt igazolta.
Az elején van egy jó 40 oldalnyi hasznos tanács, ami ötleteket ad, kezdőknek kifejezetten ajánlott. Az elrendezése is roppant tetszetős: 1 oldal recept, 1 oldal gyönyörű fotó. Én így szeretem, ha tudom, hogy kábé hogy kéne kinéznie készen a dolognak.
Sikerültek az első sütik belőle, mert ha már nekiállok valaminek, csináljuk rendesen. A másikról majd később.
Egy észrevételem már most van: nagyon édesszájú a szerző, szóval a cukorral vigyáznom kell, én nem eszem ennyire édesen a dolgokat.
Az első: Őszibarackos-sodós pitetorta
Tészta:
1 1/3 bögre liszt
½ tk. só
½ bögre olvasztott margarin
3 ek víz
Ezekből a hozzávalókból tésztát gyúrunk, majd a piteformába nyújtjuk. Hihetetlenül pontos a recept, ez a tészta így tökéletes. A tésztát meg kell szurkálni néhány helyen, a recept szerint legalább 50szer :)
Töltelék:
őszibarack, ízlés szerint (egy nagy konzervet használtam)
340 gr sűrített tej (2 tubus, de szerintem rettenetesen édes lett tőle a süti, szóval óvatosan vele)
2 tojás
¼ bögre olvasztott margarin
2 tk citromlé
½ tk őrölt fahéj
1/8 tk őrölt szerecsendió
Előmelegítettem a sütőt 220 fokra.
Mivel a tészta már a formában van, a barackot rászeleteltem, majd eligazgattam a formában.
Egy keverőtálban a sűrített tejet, a tojásokat, a vajat, a citromlevet, a fűszereket simára kevertem, majd a barackokra öntöttem.
60 perc alatt sült meg, 200 fokos sütőben, légkeverésen.
Ps.: a pitetorta Édesapa kedvenc szava lett :) hát még a pitetortatészta :))
Ezzel a süteménnyel jól megjártam, nagyon begorombultam miatta.
Történt ugyanis, hogy vártuk a Családot, úgy kollektív, és gondoltam, próbáljunk ki valami újat és szépet és finomat. Kiválasztottam ezt a sütit, megsütöttem, és csalódtam. A tészta tömör lett, a krém pocsék, és a díszítésnek szánt grillázs is pocsék volt. Pedig direkt azt tettem rá, annak ellenére, hogy nem annyira szeretjük. Szóval dühös voltam, nem kicsit, nagyon.
Ismételni kellett, nem kérdés, ez az állapot nem maradhatott, olyan nincs, hogy valami ne sikerüljön.
Pénteken, miután hazaértem, és nekiláttam, másik recept plusz saját elképzelések szerint a süteménynek. Ez lett belőle.
Ezekből a hozzávalókból tésztát kevertem, majd kivajazott-kilisztezett koszorúformában megsütöttem. 180 fokos sütőben, 50-55 perc alatt. Kitettem a tésztát hűlni az erkélyre (éljen a tél), és nekiálltam a krémnek.
Krém:
4 dl tej 1 cs. vaníliás pudingpor 1 cs. vaníliáscukor 4 ek. cukor 25 dkg kemény sütőmargarin
A tejből, pudingporból és a cukrokból pudingot főztem, majd ezt is kitettem az erkélyre a tészta mellé hűlni. Mikor kihűlt, belekevertem a margarint, majd betettem a hűtőbe, hogy rendesen megkössön.
Jó óra múlva álltam neki összeállítani a sütit.
A tésztát 4 részre vágtam. A tészta aljának a közepére egy sávban eperlekvárt kentünk, a szélére és a belsejére pedig krémet. Ezt ismételtük a négy emeleten keresztül, majd a süteményt kívülről megkentem a vajas krémmel. Tortadarával díszítettem.
Hát ez a verzió sokkal jobban bejött a Családnak, mint a korábbi.
Olyan régen írtam, pedig ügyködtem a konyhában, igaz, nagyon ritkán. Magyarázkodni nem fogok: munka, suli, barátok. Azt hiszem, ez elég ok. A maradék szabadidőmet – ami nem sok - alvással tölteném, ha alvós lennék. De nem vagyok, nem tudok sokat aludni. Ez jó, mert kevés alvással a maradék időm hasznosan tudom tölteni. De azért néha én is elfáradok, olyankor kell egy egész nap feltöltődni. Ilyen napot tartottam múlt vasárnap, kézműveskedtem egy kedves barátnőmmel, semmi munka vagy tanulás. Nagyon jó volt :) Már igazán kellett.
Na de maradjunk a gasztro-vonalon, na. Szóval tegnap, miután este hatkor hazaértem (viszonylag korán), nekiálltam püspökkenyeret sütni. Még sosem csináltam, de mivel rákaptam az ilyen fajta sütikre mostanában (mondom, sütöttem, csak a dokumentáció maradt el, amit restellek).
Első lépésként a sütőt előmelegítettem 180 fokra, a sütőformát pedig alaposan kikentem vajjal és kiliszteztem. A vajat és a cukrot alaposan összekevertem, majd hozzáadtam a narancslevet, végül pedig a lisztet és a sütőport. Az áfonyát a végén keverem a tésztába. Az egészet a sütőformába szuszakoltam, majd alufóliával letakartam, úgy toltam a sütőbe. 160 fokon, légkeverésen sütöttem, 65 percet kábé. A külseje finom ropogós, a belseje puha lett.
12 g friss élesztő 200 ml langyos víz 600 g rétesliszt 12 g só 75 g porcukor 35 g vaj 15 g tejpor 325 g kemény vaj
1 tojás 1 tojássárgája Só
Az élesztőt feloldottam a vízen. A lisztet egy tálba tettem, majd hozzáadtam a sót, a porcukrot, a kevesebb vajat, a tejport és az élesztőt. Összegyúrtam, majd félretettem kelni. Jó óra múlva átgyúrtam a tésztát, majd ismét kelesztettem kábé egy órát. Én szobahőmérsékleten hagytam végig, nem tettem mélyhűtőbe vagy a hűtőbe, ahogy a recept eredetileg írta. Most is átgyúrtam a tésztát, aztán ki is nyújtottam, és a kemény vajnak a felét rákentem a tészta egyik harmadára, háromba hajtogattam, majd félretettem keleszteni, ismét egy órára. Ismét átgyúrtam, majd kinyújtottam, és a maradék vajat a tészta egyik harmadára kentem, háromba hajtogattam, majd ismét félretettem, egy órára. Kilisztezett munkalapon nyújtottam ki, most már utoljára, és háromszög alakúra vágtam őket (egyenlő szárú háromszög-forma a nyerő :) ) A háromszög talpa volt felém, úgy csavartam fel őket. Tepsibe tettem őket, messze egymástól, mert megkelnek ám rendesen! A tojásokat felvertem egy kis sóval, majd ezzel kenegettem meg a tetejüket. 190 fokos sütőben, kábé 15 perc alatt megsültek.
Az enyémek picik lettek, viszont omlósak, puhák, reggeli tejeskávé mellé ideálisak. Ha nem egy fél napba kerülne legyártani őket, gyakrabban csinálnám.
Nos, mint már sokan olvashattátok Nosaltynál és Starfokkernél, megvolt a nagy esemény, az Első Pécsi Gasztrobloggertalálkozó. Remekül sikerült, ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy megbeszéltük, hogy természetesen lesz második alkalom is, amire szeretettel várunk minél több bloggert.
A felhozatalt csak felsorolás szintjén említeném:
NoSalty isteni finom, liszt nélküli diós kuglófja nekem különösen kedves volt, hisz diós sütemények nálunk nem jöhetnek szóba, ugyanis a Család nem pártolja a diót. A forró csoki meg a szívem csücske, szóval az én ízlésem teljesen el lett találva.
A nap hőse Starfokker volt, aki nem édességet hozott, hanem sósságot. Méghozzá háromfélét: olajbogyós-chilis fetakrémet, citromos uborka-avokádó salátát, és garnélás-szezámmagos pirítósokat. Mindegyik remek volt, kedvencet nem tudnék választani, bár a garnélás falatkák… :)
Én pedig az Elzászi almaboros tortával rukkoltam elő, ami igazából almás-boros lett, lévén nem volt almaborom.
A recept:
Tészta:
12,5 dkg margarin
12,5 dkg cukor
1 tojás
25 dkg liszt
1 tk. sütőpor
Töltelék:
6-7 szem alma
1 + 1 csomag vaníliás cukor
2 csomag vaníliás pudingpor
7,5 dl almabor (vagy almalé és fehérbor keveréke, tetszőleges arányban, de az almalé maradjon többségben)
20 dkg cukor
A tésztához a vajat elkeverem a cukorral, majd a tojással. Hozzáadom a liszttel elkevert sütőport, majd puha tésztává gyúrom. Kivajazott-kilisztezett tortaformába nyújtom, majd hűvös helyre teszem.
Az almákat meghámozom, kimagozom, és apró kockákra vágom. 1 csomag vaníliás cukorral összekeverem, majd rászórom a tésztára és visszateszem a hűvös helyre.
A pudingport kevés almalével csomómentesre keverem, majd egy lábosba öntöm a többi gyümölcslével, illetve borral együtt, hozzáadom a cukrot, és felforralom. Mielőtt puding lesz belőle, ráöntöm az almára, és beteszem a sütőbe.
Előmelegített sütőben, 140 fokon, légkeverésen, 1 ½ órán át sütöm.
Teljesen ki kell hűteni, érdemes egy nappal előbb elkészíteni, így dermed meg teljesen és biztosan a zselé a tetején.
Nos, a tegnapi nagyon jó kis beszámolóm a névnapunkról elveszett az éterben, úgyhogy szomorúan és csalódottan bújtam ágyba este.
De a technika nem fog ki rajtam, újra próbálkozok, újraírom.
Szóval, tegnap ünnepeltük Anya és az én névnapomat, holott már régen elmúlt mindkettő, de csak most sikerült összeszednünk kis Családunkat egy kis ünneplésre.
A süti, mint mindig, most is az én feladatom volt. Végre kipróbálhattam a zebratortát, ami már időtlen idők óta tetszett, de nem volt megfelelő alkalmam hozzá, de most. Hát amekkora sikert arattam vele, hihetetlen.
A tésztát összegyúrtam, majd a tortaformába nyújtottam.
A krémhez valókat is összekevertem, majd két tálba öntöttem, és az egyik felébe belekevertem a két kanál kakaóport. Ezután egy merőkanál fehér krémet kanalaztam a tésztára, majd egy merőkanál barnát és így, míg tartottak a krémek.
180 fokos sütőben, egy órán keresztül sütöttem.
Már ekkor is jól látszottak rajta a csíkok (na jó, a porcukor alatt látszottak).
De felszeletelve meg aztán pláne!
Ajándékot is kaptam:
Szóval lassan majd próbálkozok én is innen, addig szabadidőmben tanulmányozom a recepteket.
A kiegészítő-ajándék pedig: egy kis méz. De nem akármilyen: amfórás, Görögországból. :)
Szép kis üvegcsékben van, tehát gyorsan ki kell enni belőle a mézeket, meg a magvakat, aztán kitalálni valamit az üvegbe :)
A recept tőle van, a család egyik kedvenc süteménye, így elég gyakran készítem.
Hozzávalók:
40 dkg liszt 20 dkg vaj 12 dkg cukor 1 tojás 1 cs. vaniliáscukor 1/2 cs. sütőpor csipet só kis tej, ha nem állna össze a tészta
A hozzávalókat kimérem, majd tészát gyúrok belőle. elfelezem, majd az egyik felét kinyújtom, és a kivajazott tepsibe nyújtom. Ha itt-ott kisebb-nagyobb, nyújtogatom kézzel, ezzel a tésztával lehet. Nagymamám ezért "foltos tésztának" hívja, mert ha nagyon elméretezzük, tépkedve pótoljuk a hiányokat, mondhatni foltozzuk a tésztát. :)
A töltelék:
kb. 1 kg alma, meghámozva, lereszelve fahéj porcukor
A reszelt almát kinyomkodom, majd egy tálban ízlés szerint fahéjjal és porcukorral ízesítem. Mennyiséget nem tudok mondani, tényleg, ízlés szerint, kóstolgatni kell. :) Az almát a tésztára szórom, nagyjából egyenletesen, majd a maradék tésztát is kinyújtom, és az alma tetejére fektetem.
A tetejét sütés előtt meg lehet kenni egy tojás sárgájával, én ezt most elfelejtettem. 180 fokos sütőben, 25-28 percet sütöttem.
Olthatatlan vágyat éreztem egy kis süti után, mindezt este kilenckor. Jó, tudom, ilyenkor általában már nem eszünk, de muszáj volt. Mindenki ismeri ezt az érzést, na. Aztán eszembe jutott, hogy múltkor láttam egy gyors sütit, amit mikróban kell megsütni. Na, ez volt a megfelelő alkalom.
Hozzávalók: 4 ek. liszt 1 kk. sütőpor 4 ek. cukor 1,5 ek. kakaópor 1 tojás 3 ek. olaj 3 ek. tej
Mindent összekevertem egy 3 dl-es bögrében, tetszés szerinti sorrendben. Egy papírtörlőt tettem alá, biztos ami biztos. Ezután 4 perc a mikróban, 800 watton, és kész is. Vaníliafagyit tettem mellé, de tényleg, ki mivel szereti, azzal egye. Jó, persze, ne várjunk csodát, de extra gyors és olthatatlan édesség utáni vágy csillapítására tökéletes. Azért egy próbát megér :)
Kicsit elmaradtam a posztolással, pedig főzőcskéztem ám mostanság. Jó, Anya is rákapott a dologra, szóval nem jut nekem annyi tér a konyhában, mint szeretném, de a munka is sok mostanában, szóval valahogy kényelmesebb is, ha főznek rám.
De a sütés teljesen az én felelősségem, de sajnos arra is csak ritkán jut időm . :(
A család is ki van éhezve, egy egész tepsi süteményt simán eltüntetnek egy nap alatt. Mit egy nap, egy délután alatt.
Így történt az amerikai almás pitével is.
Hozzávalók:
30 + 3 dkg liszt 10 +2 dkg cukor 15 dkg vaj
só
1 kg alma őrölt fahéj reszelt szerecsendió
1 tojássárgája
A tészta roppant egyszerű, 30 lisztet 2 dkg cukorral,a vajjal, egy kis sóval összegyúrom. Elfeleztem, majd az egyik felét a kivajazott tortaformába tettem (sajnos nincs piteformám, de beszerzek egyet) és megszurkáltam.
Közben meghámoztam az almákat, és darabokra vágtam őket, ahogy éppen sikerült. A 10 dkg cukrot a 3 dkg liszttel, némi fahéjjal és szerecsendióval összekevertem és az almára szórtam. Alaposan összekevertem, majd a formába öntöttem. Erre ment rá a maradék tészta, persze kinyújtva. Szépen megkentem a tojássárgájával, és ment a 180 fokos sütőbe, 45 percre.
Társasozni mentem, és én szolgáltattam a sütit, valami édeset. Most, hogy gyümölcsdömping van a piacon, gondoltam sütök valami gyümölcsöset. Éljen a nyáreleji őszibarack, aminek szerintem még mindig csak ősszel kéne lennie, de mindegy. Beletörődtem, hogy van :)
Nagyon jó móka, nem is tudom, miért nem társasoztunk eddig :)
A sütőt 180 fokra előmelegítettem, és a sütőformát is kikészítettem már az elején. A 3 tojást, a 10 dkg cukrot és a vajat egy tálban jól összekevertem, majd a sütőport és a lisztet belekeverem. Ezt a tésztát a beleöntöm a formába. A barackokat meghámozom, majd a tésztára teszem. Lehet félbevágva, kockázva (én így tettem), ki hogy szereti. A 2 tojást, a tejszínt és az 5 dkg cukrot összekeverem és ráöntöm a barackra. 180 fokon 40 percig sütöm.
Tegnap voltunk cseresznyét szedni. Olyan régen másztam fára, különösen jól esett. És szociális tevékenységnek sem volt utolsó :))) Viszont rengeteg cseresznyét kaptunk, a munkánkért cserébe, amivel most kell kezdeni valamit. így született ma a cseresznyés lepény. Szilvából az igazi, majd szeptember környékén olyat sütök :)
Hozzávalók:
40 dkg liszt 12 dkg cukor 15 dkg margarin 1 cs. sütőpor 1 cs. vaníliáscukor 1 tojás kis tej
Ezekből a hozzávalókból tésztát gyúrok, majd egy sütőlapra nyújtom.
A tésztára szórok annyi cseresznyét, amennyi jól esik, én négy marékkal magoztam ki és szórtam rá a sütőlapomra.
A gyümölcs tetejére jön a következő: 2 tojás 1 kis pohár tejföl (175 gr) 3 ek búzadara 2 ek cukor fahéj, ízlés szerint csipet só
A tojást felvertem, belekevertem a tejfölt, majd a cukrot, a búzadarát, egy csipet sót és a fahéjat. Majd ráöntöttem a cseresznyére, hogy mindenfele érje. Majd úgyis megdagad, nem kall aggódni ha lefolyik a cseresznyékről. Ügyesen összetartja majd a feltétet :)
200 fokon 27 percet sütöttem, majd miután kihűlt, felkockáztam.
Összejöttünk csajok névnapot ünnepelni. Barátnőm az ünnepelt, és bár régen volt az ünnep, mi most tartottuk meg. Tőlem akkor ígéretet kapott csupán: sütök neki valami extracsokisat. Nos, az ígéret szép szó, ha megtartják, úgy jó. :))
Hozzávalók:
1 bögre liszt 1 tk. sütőpor 1 bögre cukor ¼ bögre cukrozatlan kakaópor pici só ½ bögre tej 5 dkg vaj 10 dkg csokoládé, lereszelve (a névnapos reszelgetett)
Egy tálba öntöttem a vajat, a cukrot, a tejet, majd robotgéppel összekevertem. Aztán beleöntöttem a sütőport, a lisztet, a kakaóport, pici sót, és még egy percet kevertem a géppel. A csokireszeléket már fakanállal kevertem bele.
Kivajazott-kilisztezett tortaformába öntöttem, majd 180 fokon 25-30 percig sütöttük.
Mikor kisült, még melegen szeletekre vágtam, majd csokiöntettel leöntöttem és csokireszelékkel megszórtam.
Figyelem, irtó csokis, annyi endorfint szabadít fel, hogy csak na! Tessék vigyázni vele! Hozzátenném, hogy csakis legális hozzátevőkből készült, semmivel nem bolondítottam a sütit :)))
Nekem még este is azt mondták, még a szokásosnál is lököttebb vagyok, ami higgyjétek el, az én esetemben nagy szó... :)))
Lehet ebben a zabpehely-dologban valami, már én is a második variációt készítem. Bár még kerestem útmutatót, de legközelebb már lehet, magam próbálkozom. A receptet úgy ajánlották: milyen jól néz ki, csináljam már meg.
Az előző zabpelyhes kekszemet nem fogadta valami jól a család, nem volt elég édes – állítólag, bár nekem ízlett. De hát ők édesszájúak. Most igyekeztem a kedvükre tenni, tehát ez a keksz elég édes lett. Nekem túlságosan is.
A vajat serpenyőben megolvasztottam, majd hozzáadtam a kókuszreszeléket is. Pirítottam egy darabig, mígnem a kókusz isteni illatot kezdett árasztani. Levettem a tűzhelyről, majd egy tálba öntöttem. Hozzáadtam a cukrot, a vaníliáscukrot, a sütőport és egy kevés tejet, hogy összeálljon. Végül belekevertem az áfonyát.
Kézzel kis golyókat gyúrtam, majd sütőpapírral bélelt sütőlapra helyeztem őket. Egy kávéspoharat bevizeztem, majd azzal nyomogattam őket laposra.
170 fokos sütőben, 15-20 perc kellett nekik, hogy szép aranybarnák legyenek.
Anyák napjára valami különlegeset szerettem volna. Ezért született ez a sütemény. A látványa önmagáért beszél.
Meggyes charlotte
Hat tojásból piskótát sütöttem a sütőhöz kapott „gáztepsiben”. A lényeg, hogy szép vékony legyen a tészta, mert összetekertem. Még forrón, egy konyharuhába. A sütőpapírt sem szedtem le róla, csak miután kihűlt. Nagyon jól sikerült. 4-5 ek. meggylekvárral megkentem, majd összetekertem újra, és betettem a hűtőbe.
A krémhez: 2.5 dl habtejszín 1 cs. zselatin (ettől még stabilabb lesz, mint a habfixálótól) pár ek. meggylé, hogy kellemesen rózsaszín legyen
A hozzávalókból kemény habot vertem.
A piskótatekercsből vékony szeleteket vágtam, majd egy fémtálat körberaktam velük. Kicsi tálat választottam, ezért kellett csak ilyen kevés tejszín.
A habot összekevertem meggyel, ki mennyire szereti, annyit használjon, de más gyümölccsel is biztosan nagyon finom. Majd megtöltöttem a tálat. Én az aljára is tettem piskótatekercseket, mégiscsak „torta”.
Nagyon szépen tartotta a formáját, és teszett Anyának, Mamának. Meg mindenkinek. Ja, és finom is volt, csak kicsi.
No de sebaj, majd legközelebb nagyobbat készítek :)
Szülinap, névnap. Nekünk így telik az április (tudom, május van, de most jutott időnk a családdal ünnepelni).
Szóval sütöttem. Tortát, hármunknak egy közöset. Mi hárman = Apa, a Teóm és én. Apának névnapja volt, nekünk pedig születésnapunk. Jajám, nagykorú az Öcsém. :) Ennek örömére olyan tortát sütöttem, amilyet ő szeretett volna. Imádja a meggyet, és volt még egy zacskóval a mélyhűtőben. A megoldás: kirsch-torta.
Az eredeti receptet itt találjátok, ezt próbáltam követni.
Tortaalapnak sütöttem egy hattojásos piskótát, de lehetett volna több tojásból, akkor magasabb a tészta. De így is jó.
A tojásokat a cukorral és a vaníliáscukorral habosra verem, ez kb. 10 percig tart. Ezután belekanalazom a kakaóport és a lisztet, majd kivajazott-kilisztezett tortaformában sütöm.
200 fokon, 20 percig sütöttem. Hagytam kihűlni.
Ezalatt megcsináltam a krémeket.
Csokis krém:
2.5 dl habtejszín 1 tábla tortabevonó 1 ek. cukor
A habtejszínt lábosba öntöttem, beletettem egy kanál cukrot és beletördeltem a csokit. Megvártam, míg felolvadnak a csokidarabok, aztán betettem a hűtőbe kihűlni. Miután kihűlt, habosra vertem. Ha egész őszinte akarok lenni, akkor nekem ebből nem sikerült habot vernem. Nem tudom, miért, esetleg valakinek van ötlete?
Fehér krém:
2.5 dl habtejszín 2 cs. vaníliáscukor
Egy tálba öntöttem őket, majd habosra vertem.
Miután a tortalap kihűlt, három részre vágtam őket.
Az alsó tortalap közepére tettem egy halmot a fehér krémből, körberakom meggyel, és a szélére a csokis krémből csurgattam (ilyen folyós valami lett, nem hab). Rátettem a középső lapot, ennek a közepére csokis „habot” tettem, körberaktam meggyel, majd köré fehér habot kanalaztam. Rátettem a tetejét, majd betettem a hűtőbe.
A tetejére egy tábla tortabevonót olvasztottam.
Mikor felvágtuk, szép csíkos volt benne a krém. Nagyon tetszett mindenkinek.
