A következő címkéjű bejegyzések mutatása: tészta. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: tészta. Összes bejegyzés megjelenítése

2009. február 14., szombat

Apa szülinapja

Ma ünnepeltük Édesapa szülinapját, amire persze torta dukál. Volt torta, valami édes és valami sós. Lássuk őket szépen sorban.



A torta:


Sütöttem két piskótát, tortaformában, 6tojásosat. Vagyis 8tojásosat, de a spórolós fajtát.

Fogtam 6 tojást és két evőkanál vízzel (itt a spórolás), 8 evőkanál cukorral, egy csomag vaníliás cukorral felvertem, jó sokáig, kábé negyed óráig. Aztán beleszitáltam 8 evőkanál lisztet (fél csomag sütőporral, biztos ami biztos alapon), és a 200 fokos, gondosan előmelegített sütőbe toltam.


Aztán sütöttem még egyet, csak a nyolc evőkanál liszt helyett 6 és felet tettem bele, plusz másfél evőkanál cukrozatlan kakaóport.


Így lett egy csokis és egy vaníliás tortaalapom. Mindkettőt félbevágtam.


A krémek:


A csokis krémhez fogtam 4 dl habtejszínt, és két csomag habfixálóval kemény habbá vertem. Ehhez olvasztottam egy tábla tortabevonót, és belekevertem a habba. Ezután egy órára félretettem a hűtőbe.

A sima krémhez 6 dl tejszínt vertem fel két csomag habfixálóval, és egy evőkanál porcukorral. Ez azért lett több, mert ezzel kentem körbe a tortát, miután összeállítottam.


Na, most jön az összeállítás: a csokis lap közepére csokis krémet tettem, majd körbepakoltam sima krémmel, rátettem az egyik vaníliás lapot. Ennek sima krémet tettem a közepére, és csokissal pakoltam körbe. Ismét vaníliás lap következett, majd jött a közepére a csoki krém, köré pedig a sima. Tetejére a csokis lap és kész. Már csak az oldalát kellett körbekennem tejszínhabbal.



A torta tetejét nem emlékszek, melyik blogban pillantottam meg, de első látásra beleszerettem, tehát nem volt kérdés a díszítés.

Fogtam másfél tábla fehércsokit, és gőz fölött megolvasztottam. Ugyanezt tettem fél tábla tejcsokival. A fehércsokival bevontam a torta tetejét. A tejcsokival pedig szép, vékony, majdnem egyenes csíkokat húztam a fehércsokiba. Végül pedig fogvájóval keresztbe csíkokat húztam bele. Egyszer egyik irányba, aztán a másikba. Nekem nagyon tetszik, köszönet az ötletgazdának, még ha nem is tudom, ki volt az.



Nagynak tűnik a torta, mert elég magas, de mivel könnyű piskótáról van szó, és a krém sem nehéz, így egy rendkívül könnyű édességet sikerült kreálnom.


Az édes:


Kicsi Vú retrosütije, amit már készítettem, most ismételtem, de még mindig isteni. A recept úgy tökéletes, ahogy van, én most nem ismételném, nézzétek meg Nála.


A sós:


Pogácsa lett, rombusz alakban, hogy ne a hagyományos kerek forma legyen.


Ennek nincs pontos receptje,de azért valami. Kábé fél kiló lisztet egy tojással, kevés zsírral, egy élesztővel és a felfuttatásához használt tejjel, valamint némi sóval összegyúrtam.

Kábé egy órát kelesztettem, majd kinyújtottam úgy egy centi vastagra. Megkentem tojással a tetejét, megszórtam reszelt sajttal és felrombuszoztam.

Ez is 200 fokos sütőben sült.


Hát igen, ennyi mindent sikerült ma sütögetni, főzögetni, olvasztgatni, kavargatni, gyúrni, és mindenféle. De imádom, tudnám csinálni minden nap! Lehet, hogy pályát tévesztettem???

2009. január 24., szombat

Pizzás csiga

Nem is emlékszek, milyen családi ünnepen ettünk ilyen csigát, akkor gyűjtöttem be a receptet. Gyűjtöttem, az túlzás, fél perc alatt megsúgták a konyhában, egy "jaj, ez nagyon egyszerű"-hozzáfűzés társaságában. Na, aki kicsit is ismer, tudja, hogy nem sok mindent tudok a fejemben tartani, mármint ha ilyen dolgokról van szó. Ami fontos, azt nem felejtem el soha :)

Szóval ma reggel telefon, recept után érdeklődés, majd nekiláttam.


Pizzás csiga



Tészta:

60 dkg liszt

12 dkg margarin

2 tojássárgája

Só

1 élesztő

1-2 dl tej, hogy összeálljon


A hozzávalókból tésztát gyúrtam, majd félretettem keleszteni.


A szószhoz megpucoltam két fej vöröshagymát és két gerezd fokhagymát. Ezt kevés olajon feltettem megpirítani. Mikor megpirult, belekanalaztam 6 evőkanál paradicsompürét, sóztam, borsoztam, oregánót tettem bele, bazsalikomot. Mikor összerotyogott, egy löncshúskonzervet tettem még bele, amit előtte villával összenyomkodtam. Még egyszer összeforraltam, és már kész is.


A tésztát kábé egy óra kelesztés után kinyújtottam, a szószt rákentem, feltekertem és úgy centi vastag karikákra szeltem. A tetejét reszelt sajttal szórtam meg.


150 fokon, kábé 20 percig sütöttem, de magasabb hőfokon biztos hamarabb készen van.


Ps.: Apa egy kósza kérdése: mikor sütünk pizzás muffint? Szóval, megvan a következő ötlet a témában :) Recept hamarosan...

2008. június 10., kedd

Cseresznyés lepény

Tegnap voltunk cseresznyét szedni. Olyan régen másztam fára, különösen jól esett. És szociális tevékenységnek sem volt utolsó :)))
Viszont rengeteg cseresznyét kaptunk, a munkánkért cserébe, amivel most kell kezdeni valamit. így született ma a cseresznyés lepény. Szilvából az igazi, majd szeptember környékén olyat sütök :)


Hozzávalók:

40 dkg liszt
12 dkg cukor
15 dkg margarin
1 cs. sütőpor
1 cs. vaníliáscukor
1 tojás
kis tej

Ezekből a hozzávalókból tésztát gyúrok, majd egy sütőlapra nyújtom.

A tésztára szórok annyi cseresznyét, amennyi jól esik, én négy marékkal magoztam ki és szórtam rá a sütőlapomra.


A gyümölcs tetejére jön a következő:
2 tojás
1 kis pohár tejföl (175 gr)
3 ek búzadara
2 ek cukor
fahéj, ízlés szerint
csipet só

A tojást felvertem, belekevertem a tejfölt, majd a cukrot, a búzadarát, egy csipet sót és a fahéjat. Majd ráöntöttem a cseresznyére, hogy mindenfele érje. Majd úgyis megdagad, nem kall aggódni ha lefolyik a cseresznyékről. Ügyesen összetartja majd a feltétet :)

200 fokon 27 percet sütöttem, majd miután kihűlt, felkockáztam.

2008. június 9., hétfő

Focaccia

Már régóta szemezek ezzel a recepttel, aztán ma fogtam magam és gyúrtam egy adag tésztát.
Mondhatom, magam sem gondoltam volna, hogy a Családnál ekkora sikert aratok vele.
Még jó, hogy mielőtt bevittem, lefotóztam. Egy morzsa sem maradt belőle. :))

Eredeti recept itt.


Irtó fincsi, gyakran fogok majd ilyen sütni azt hiszem. A Család külön kérése.

Kábé 5 perc alatt fogyott el, pedig még vacsoráztak is előtte. De azért mindenkinek lecsúszott egy-két szelet belőle.

2008. május 30., péntek

Saláta

Meleg van, együnk könnyűt. Vagyis egy kis salátát. Meg közeledik a strandszezon is :)))))))))))))

Vettem egy kínai kelt, amit csíkokra vágtam (1 kg), egy csomag füstlit megfőztem és felszeleteltem(4 db), némi sajtot apró kockákra vágtam(5 dkg), és leöntöttem ezersziget öntettel. Semmi extra, mégis nagyon finom.

Sütöttem mellé kukoricás majdnemkenyeret. Nem emlékszem a receptre pontosan, mert a tv-ben láttam, és nem írtam le, szóval csak próbálkoztam. De elég jól sikerült.

15 dkg kukoricalisztet és 15 dkg fehér lisztet összekevertem, egy zacskó sütőporral, sóval, egy tojással, és némi vízzel. Egy piros kaliforniai paprikát kockáztam bele, és sajtot reszeltem még a tésztába. 45 perc alatt, 190 fokon megsütöttem, tűpróbával ellenőriztem.

Szerintem némi bacont még lehetne belekockázni.

Egy kis sós vajjal megkenve isteni.

2008. április 6., vasárnap

Lángos - VKF! XIV.

A lángos a magyar konyha hagyományos lepénye – írja a Wikipédia.


Gondoltam, ha már ezzel indulok a Vkf-en, akkor kicsit utánanézek. Azt írja, hogy a kenyérrel egy időben találták fel, de ekkor még nem mindennap sütöttek kenyeret. A lángost úgy készítették, hogy a kelt tésztából levágtak egy darabot, és azt a parázsra dobták.


Ez eléggé eltér a mai, olajban sült lángostól, amit a piacon, vásárokon lehet kapni. Valahogy egészségesebbnek is hangzik, mint ez az olajos variáció. Mihelyt lesz kemencém, biztos kipróbálom azt a fajtát is.


De egyelőre, még így készítem:

Hozzávalók:

1 kg liszt
2 tojás
5 dl kefir
2 tk só
5 dkg élesztő
kis cukor
tej
2 dl langyos víz


A lisztet egy nagy tálba szitálom, akkorában, amiben majd jól meg is tud kelni a tészta. Az élesztőt langyos cukros tejben felfuttatom. Ezt is, és a többi hozzávalót is a tálba teszem, majd a robotgép tésztagyúrójával összekeverem. A tej, amiben felfuttattam az élesztőt, az mehet bele, ezen felül ha kell még víz, akkor az is. Nem mindig szokott. Jó ragacsos tésztát keverünk, majd két-három órát kelesztjük.

Elég konyharuhával letakarni, de a kelesztőtál, ha van ilyenünk, hasznos lehet.


Forró olajban sütjük ki, mindkét oldalát aranysárgára.


Kedvencem a sajtos-tejfölös lángos, de sokféleképpen fogyaszthatjuk. Csak sajttal vagy csak tejföllel, simán, fokhagymával vagy lekvárral, és még sorolhatnám. De nem teszem, mindenki találjon kedvére való feltétet.

2008. március 27., csütörtök

Paradicsomos farfalle

Ezt a receptet az egyik újságból néztem ki, nagyon megtetszett. Mint kiderült, finom is.

Hozzávalók:












fél liter paradicsomszósz
4 dl víz
fokhagyma
só
oregánó
feketebors
30 dkg farfalle
bazsalikom
sajt

A paradicsomszót beleöntöttem egy lábosba, amibe majd a tészta is bele fog férni. Majd felöntöttem vízzel.
A szószom, ami itthon volt, már tartalmazott fűszereket, például petrezselymet, sót, borsot, szóval nagyon jó kiindulási alap volt. Azért fűszereztem, elég fűszeres is lett. De hát olasz kaja lenne vagy mi...
Beleteszem a fűszereket: fokhagyma, petrezselyem, oregánó, feketebors, só - minden ízlés szerint.
Felforraltam, majd beleöntöttem a tésztát. Jó hígnak kell lennie a paradicsomszósznak, különben nem fő meg benne a tészta rendesen.
Folyamatosan kevergetjük, mert könnyen leég az alja. Vagy ha nem is ég le, de kesernyés íze lesz tőle az ételnek. Szóval tessék vigyázni.
Ha megfőtt a tészta, sajtot reszelünk a tetejére.

Finom, de elég fűszeres étel.

Tesómnak ízlett, bár ő tészta-párti, minden formában és minden mennyiségben megeszi. Ebből sem maradt semennyi.

Orosz hússaláta

Főztem ám, tegnap is meg ma is, csak egyéb elfoglaltságaim miatt nem volt időm írogatni. De lássuk, mit alkottam.

A receptet a Nagynénémtől tanultam, ő szokta csinálni. Csak ritkán járunk hozzá, meg hát ugye nem mindig ugyanazt főz. Így meg kellett tanulnom nekem is, mert az egész család nagyon szereti, és kérték.

Fotó sajnos nincs, mert ez az étel nem valam fotogén, és akkor még nem kértem tanácsot, hogyan is kéne lefotózni, amikor még volt belőle. Most tanácsom van, csak fotóalanyom meg nincs.


Hozzávalók:

krumpli
főtt husi
tojás
savanyú uborka

Az öntethez:

tejföl
majonéz
mustár
só
fehérbors


Azért nem írtam mennyiséget, mert igazából nem tudom. Van, aki sok krumplival szereti (én), van, aki sok husival (Apa), van, aki a tojást favorizálja (Anya), és van, akinek az a lényeg, hogy sok legyen (Tesóm). Kinek hogy ízlik, ki kell próbálni.

Meg a mérettel is nézetkülönbségeink vannak, ki apróra vágva szereti (én), ki nagyobb darabokra (mindenki más.) Mivel most én voltam a szakács, így apró lett.

Elkészítés:
A krumplit sós vízben, héjában megfőzöm. Megpucolom, majd felkockázom.
A husit levesben szoktuk főzni, mert akkor finom íze van. Vagyis a leveshúsból szoktuk általábban készíteni, aminek én nem annyira örülök, mert szeretem. Tormával a legjobb. De lehet sült husit is belerakni, vagy épp, ami otthon van. Én most rántott husiból készítettem, épp az volt. Falatnyi darabokra vágtam.
A tojást szintén megfőztem, megpucoltam és szintén felkockáztam.
A savanyú uborkát szintén apró darabokra vágtam.


Az öntethez másfél nagydoboz tejfölt használtam, ebbe tettem egy majonézt, mustárt, sót és fehérborsot, ízlés szerint. Fehérborsot használtam, azzal bátrabban lehet dolgozni, meg salátába jobban illik szerintem, nincs annyira erőteljes íze.

Minden egy jó nagy tálba öntöttem, jól összekevertem, majd rá a tejfölös öntet. Szintén jól összekevertem, majd két-három órán át őrködtem a hűtő előtt, nehogy idő előtt megegyék nekem. De tovább nem bírtam a támadásokat, be kellett adnom a derekam. Jól bevacsoráztak belőle, nem is maradt belőle.

2008. március 11., kedd

Cukorborsós-kapros husi

Igazából csalóka a cím, mert ebben az ételben nincsen husi. Vagyis általában van, de most nincs.

Legutóbb, mikor ezt az ételt készítettem, megfordult a fejemben, hogy husi nélkül is finom lenne, csak nem tudtam, mikor is fogom kipróbálni. Hát az a nap ma jött el.

Na lássuk.

Hozzávalók (a husis verzióhoz):



csirkemell vagy pulykamell
olaj
cukorborsó
1 marék apróra vágott kapor
ételízesítő (Vegeta)
1 nagy doboz tejföl
só
1 ek. liszt
reszelt Trappista sajt


Elkészítés:
1. a csirkemellet felkockázom apró, falatnyi darabokra, majd egy serpenyőben, kevéske olajon megsütöm. Vegetával ízesítem, de legutóbb tettem bele kevés borsot, ami csak javított az ízén.
2. Ha megsült a husi, kiveszem egy tálba és félreteszem. Fontos, hogy valamennyi olaj maradjon a serpenyőben, ugyanis a borsót ezen párolom meg.
3. Ha a borsó puha, beleszórom a kaprot, és pár percig együtt hagyom őket.
4. Ha már jók, visszateszem a husit, és megint pár percre összezárom őket, hogy átvegyék egymás ízét.
5. A tejfölbe belekeverem a lisztet, és pici sót, majd ráöntöm a husira. Én sok tejföllel szeretem, ezért a nagyobb kiszerelést ajánlom, de lehet kevesebbel is.
6. Ismét pár perc, hogy kicsit elkezdjen sűrűsödni a tejföl, vagyis most már nevezhetnénk mártásnak, és kész is.

Mi sós vízben kifőzött tésztával szoktuk enni, leggyakrabban Farfalle típusúval (otthoni használatban nyakkendőtészta), így még szép is. :)
A tetejére sajtot szórunk, ami szépen-gusztusosan ráolvad a tetejére.


A mai vacsorámban nem volt husi, így vegakaja lett belőle. Ez úgy készült, hogy a husis részt kihagytam a receptből - ki gondolta volna.
A cukorborsós-kapros-tejfölös dologba belekevertem a tésztát, és jól átmelegítettem, lévén a tészta maradék, amit a hűtőből vettem elő.
Így is finom, de azért husival az igazi.