Cottage pie

Ez az ebéd annyira ízlett a családnak, hogy nem is lett elég négyünknek.
Kalandosan indult az elkészítése, ugyanis a hentes zárva volt, máshova meg nem volt időm elmenni. Ez nagy érvágás volt, aznap nem is lett belőle ebéd, hanem csak másnap. Nem baj, így fokoztam az érdeklődés a család körében, már alig várták, mit is csinálok már második napja.

Hát cottage pie-t.

A recept eredetije Starfokkeré, és még anno megkóstoltatta velem, amit ő készített, már akkor ízlett.

Hozzávalók:

50 dkg darált hús
2 nagy sárgarépa
3 nagyobb fej vöröshagyma
1 l húsleves
zöldborsó
étolaj
babérlevél
kakukkfű
őrölt feketebors
só
pár csepp Worcestershire szósz

Az olajat serpenyőbe öntöttem, majd az apróra vágott hagymát és a felkockázott sárgarépát beleöntöttem és megfonnyasztottam benne. Ezután ment bele a husi, pár csepp Worcestershire szósz, babérlevél, kakukkfű, só és bors. Míg a husi kifehéredett, addig pirítottam. Ezután beleöntöttem az 1 liter húslevest (nálam 1 liter vízből és két leveskockából készült), majd elrotyogtattam róla. Ez 40 percig tartott, hajszálpontosan. Mielőtt teljesen elforrt volna róla a lé, beleszórtam a cukorborsót, hogy legyen ideje megpuhulni annak is.

Közben megfőztem 1 kg krumplit, és kis tejjel és vajjal krumplipürét készítettem belőle.

A ragut tűzálló tálba öntöttem, rákanalaztam a krumplipürét, szépen elsimítottam és 180 fokos sütőbe tettem, míg a krumpli megpirult a tetején.

Chili con carne

Ma én főztem a családnak, mert ők elmentek horgászni. Kollektív, mindenki. Én házatőriztem, olvastam, madárcsicsergést hallgattam, kimondhatatlanul jó volt.

Aztán mikor rájöttem, hogy a tegnapi favágásból csak a gyújtóskészítés maradt ki, felmerült a kérdés: akkor honnan lesz tűzifám? De nem hagytam magam eltántorítani, fejszét ragadtam és fát vágtam. Vicces látvány lehettem. Még jó, hogy senki nem látta.

Végül lett gyújtós. Oké, rakjunk tüzet. Na, ilyet tényleg soha nem csináltam még, bár már ezerszer láttam. Azt hittem(!), menni fog. Tévedtem, bár kitartóan próbálkoztam. Nem ment. Erre a célra ezentúl is valami pasit kell szerződtetni.

Így maradt a gázégő és a gázpalack. Azért ezzel megvártam Apát.

De a szabad levegőn készült.

Chili con carne

Hozzávalók (6 főre, mert vendégeink is akadtak):

2 fej hagyma
1 kg darált hús
2 mexikói chilis babkonzerv
1 vörösbab-konzerv

1 kukoricakonzerv
Erős Pista, ízlés szerint
só
bors

olaj

Az olajat a lábosban felforrósítom, majd üvegesre pirítom a hagymát. Ezután mehet bele a husi, amit fehéredésig pirítok. Sózom, borsozom.

Mikor a hús kész, beleöntöm a konzerveket, melyekről előzőleg leöntöttem a levet. A chilis babról mondjuk nem, mert az fűszeres volt, attól pedig nem kívántam megszabadulni, de a többiről igen. Átrotyogtatom, ha kell, még fűszerezem, itt tettem bele az erőset is.

Elfogyott, megettük, dicsérték.

Grill

A május elsejét vidéken töltöttük. Van egy házikónk, fél órára a nagyvárostól, csendes helyen, hegyoldalban. Takarítottunk, füvet nyírtunk, gereblyéztünk, söpörtünk, felmostunk, függönyt mostunk, fát vágtunk, aztán rakást építetünk belőlük. Szóval az év első nagytakarítása a házban. Jó volt, elfáradtunk.

A vacsora grill lett, vagyis grillezett virsli, kolbász, baconba göngyölve. Én göngyöltem, Tesóm sütötte. Szereti csinálni, szokta is.

A recept pedig egyszerű: a virslit beirdaljuk, baconba tekerjük és irány a grillsütő.

Fotót mellékelek, mert megéri.

Ha néhol feketének tűnik, az szimpla érzékcsalódás, most közlöm, hogy nagyon finom volt. :)

Ettől lett igazán grill-ízű.

Indiai

Megvettem az első szakácskönyvem. Az eddigieket kaptam, de ezt most én vettem. Eddig csak nézegettem, tanulmányoztam, szinte mindig mást gondoltam főzni belőle. De ma végre meg is csináltam belőle az első fogást. És mondhatom, nagyon jó lett.

A könyv nevezetesen Keith Floyd: Floyd receptek Indiából című könyve.
Tele van jobbnál-jobb receptekkel. Igyekszek minél többet kipróbálni, fotózni és posztolni.

Csirkecurry

Hozzávalók:

4 egész csirkecomb
olaj
2 lilahagyma
4 paradicsom
só
1 tk. garam maszala (lent kifejtem)

2 gerezd fokhagyma
fél tk. gyömbérpor (csak porom volt, elvileg 2 cm finomra vágott gyömbér)
fél tk. kurkuma
fél tk. csilipaprika

A csirkecombokat félbe vágtam, leszedtem a bőrét és a csontok mentén levágtam róluk a húst, majd félbe vágtam őket falatnyi darabokra. Nem kell nagyon aprólékosan, a csontokat is bele lehet tenni, csak nem akartam egészben főzni a felső- és alsócombokat. A csontok ugyanúgy belekerültek, hiszen maradt rajtuk némi husi, az ne vesszen kárba.

A paradicsomokat szeletekre vágtam, a hagymákat felaprítottam.

Egy lábosban olajat forrósítottam, a hagymát megpirítottam. Beletettem a paradicsomokat is. Nem hámoztam meg őket, mert ahogy főnek, leválik róluk a héja, azt könnyen ki lehet halászni a lábosból.

Ebbe szórom a vékony szeletekre vágott fokhagymát, a gyömbért, a kurkumát és a csilit. Alaposan összekeverem, majd hozzáadom a garam maszalát is, megint keverem és mehet bele a csirke. Egy deci vizet öntöttem rá, majd hagytam főni. Persze folyamatosan kevergettem közben. Ízlés szerint sózzuk.

Garam maszala:

Ez Floyd egyik fűszerkeveréke, ő hívja így, nem tudom, mennyire autentikusan indiai.

Hozzávalók:

3 ek. római kömény
2 ek. koriandermag
4 db 5 cm-es fahéj
fél tk. kadamommagpor (szintén csak porom volt, amúgy 10 kardamommag)
10 szegfűszeg
fél szerecsendió, reszelve
1 ek. feketebors
5 babérlevél

Az elkészítése egyszerű: szárazon serpenyőbe megpirítjuk, és kávédarálóval ledaráljuk. Én folyamatosan tüsszögtem tőle, annyira erős illata van. De nagyon finom.

A csirke elfövi a levét, sűrű szaft lesz rajta. Nagyon finom.

Rizzsel tálaltam.

Provence-i csirke tavaszias salátával

A hétvégén láttam először Nigella főzős műsorát, ugyanis szombattól van főzőcsatornám. Vagyis biztos volt korábban is, mert már régóta ugyanaz a szolgáltatónk, de nekem csak most sikerült beállítanom. Na, de nem is ez a lényeg. Annyira megtetszett, hogy rögtön ki is próbáltam az egyik receptjét, egy salátát. A nevére nem emlékszem, meg a fűszerezésre sem, de sebaj. Éljen a kreativitás.

Csirkecombokat sütöttem mellé, provence-i fűszerekkel.

Tudom, általában a húshoz választjuk a köretet, de nekem ez most fordítva sikerült.

Hozzávalók:

Fél fej káposzta
3 sárgarépa
3 szál újhagyma

Egy kis doboz tejföl
4 ek. majonéz
Zöldfűszeres salátaöntetpor (én ezt használok, bevált)
Só
Bors

A káposztát és a répát is vékony csíkokra szeletelem, az újhagymát pedig vékony karikákra.
A tejfölt egy tálkába öntöm, hozzáadom a majonézt és a salátaport. Sót és borsot adtam még hozzá.

Betettem a hűtőbe, majd hozzáláttam a csirkéhez.

Hozzávalók:

12 darab csirke alsócomb
1 zacskó provence csirke fűszerkeverék (rozmaring, kakukkfű, borsikafű, bazsalikom, tárkony)
Só
Bors
Kis víz

A csirkecombokat bedörzsöltem a fűszerkeverékkel, megszórtam sóval és borssal, majd tepsibe raktam őket. Szépen, katonásan, de nem túl szorosan. Egy negyed csésze vizet öntöttem alá, majd enged elég levet, de kezdésnek kell valami. Alufóliával lefedtem, majd betettem a sütőbe. 180 fokon, majdnem egy órát sültek, majd még tíz percet alufólia nélkül. Így piros és ropogós lett a bőre.

Édes-csípős csirke

Mikor megvettem a hozzávaló csirkét, még fontolgattam, hogy vajon a jól bevált szezámmagos csirke legyen belőle, vagy a már egyszer szintén kipróbált, akkor eléggé finomnak talált édes-csípős csirke. Végül az utóbbi mellett döntöttem.

Legutóbb csirkeszárnyból készítettem, mert az eredeti recept úgy írja. De rá kellett jönnöm, hogy a csirkeszárnyak nem megfelelőek erre a célra. Ehhez a kajához ugyanis pácot kell készíteni, amit rá kell tenni a husira (rögtön részletezem). A csirkeszárnyak esetében minden gyakorlatilag a bőrére került, így a husinak nem lett íze, vagyis csak nagyon enyhén. Ez még nem lenne baj, ha megenném a csirke bőrét. De nem eszem. Így „sima” sült csirkét ettem anno.

De ma nem: ma igazán édes, még inkább csípős volt a csirke.

Hozzávalók:
½ kg csirkecomb (most combból csináltam, aminek leszedtem a bőrét)

A páchoz:

1 dl méz
½ dl olaj
2 kk. csípős paprikakrém
2 kk. vörösborecet
Só

A páchoz valókat egy tálba tettem, majd botmixerrel jól összedolgoztam. Ez a mennyiség elég kiadós, csak a felét használtam fel. A másik fele jó lesz legközelebb.

A pácot, vagyis krémet, mert inkább krém állagú a dolog, a husira kentem, mindkét oldalára. Majd egy éjszakára betettem a hűtőbe.

Ma elővettem, majd míg a sütő melegedett, a husi is szobahőmérsékletűvé vált. Egy tepsibe tettem őket, majd lefedtem alufóliával.

200 fokos sütőben, alufólia alatt 20 percig sütöttem, majd levettem róla az alufóliát, és kicsit megpirítottam a husit. Ez kábé 8-10 percet jelentett még.

Mivel méz is van a pácban, vigyázni kell vele, mert hamar megég, és akkor keserű lesz.

Köretnek borsos rizst készítettem, ami annyiban különbözik a hagyományostól, hogy még a vízben jól megborsoztam. Nagyon finom így. Én nem vagyok kifejezettem rizs-párti, de ez tényleg nem rossz.

Orosz hússaláta

Főztem ám, tegnap is meg ma is, csak egyéb elfoglaltságaim miatt nem volt időm írogatni. De lássuk, mit alkottam.

A receptet a Nagynénémtől tanultam, ő szokta csinálni. Csak ritkán járunk hozzá, meg hát ugye nem mindig ugyanazt főz. Így meg kellett tanulnom nekem is, mert az egész család nagyon szereti, és kérték.

Fotó sajnos nincs, mert ez az étel nem valam fotogén, és akkor még nem kértem tanácsot, hogyan is kéne lefotózni, amikor még volt belőle. Most tanácsom van, csak fotóalanyom meg nincs.

Hozzávalók:

krumpli
főtt husi
tojás
savanyú uborka

Az öntethez:

tejföl
majonéz
mustár
só
fehérbors

Azért nem írtam mennyiséget, mert igazából nem tudom. Van, aki sok krumplival szereti (én), van, aki sok husival (Apa), van, aki a tojást favorizálja (Anya), és van, akinek az a lényeg, hogy sok legyen (Tesóm). Kinek hogy ízlik, ki kell próbálni.

Meg a mérettel is nézetkülönbségeink vannak, ki apróra vágva szereti (én), ki nagyobb darabokra (mindenki más.) Mivel most én voltam a szakács, így apró lett.

Elkészítés:
A krumplit sós vízben, héjában megfőzöm. Megpucolom, majd felkockázom.
A husit levesben szoktuk főzni, mert akkor finom íze van. Vagyis a leveshúsból szoktuk általábban készíteni, aminek én nem annyira örülök, mert szeretem. Tormával a legjobb. De lehet sült husit is belerakni, vagy épp, ami otthon van. Én most rántott husiból készítettem, épp az volt. Falatnyi darabokra vágtam.
A tojást szintén megfőztem, megpucoltam és szintén felkockáztam.
A savanyú uborkát szintén apró darabokra vágtam.

Az öntethez másfél nagydoboz tejfölt használtam, ebbe tettem egy majonézt, mustárt, sót és fehérborsot, ízlés szerint. Fehérborsot használtam, azzal bátrabban lehet dolgozni, meg salátába jobban illik szerintem, nincs annyira erőteljes íze.

Minden egy jó nagy tálba öntöttem, jól összekevertem, majd rá a tejfölös öntet. Szintén jól összekevertem, majd két-három órán át őrködtem a hűtő előtt, nehogy idő előtt megegyék nekem. De tovább nem bírtam a támadásokat, be kellett adnom a derekam. Jól bevacsoráztak belőle, nem is maradt belőle.

Szezámmagos, édes-csípős csirke

Ez a kedvenc kínai ételem, mondhatni az egyetlen, amit szeretek – eddig. De szívesen próbálkozok, már ötletem is van, mit fogok kipróbálni. De erről később, most lássuk ezt az ételt.

Az eredeti recept KicsiVútól van, onnan vettük. Merthogy ennek története van.

Kábé három hete találtam a receptet, aztán ki

találtam, hogy meg kéne főzni – de bevallom, egyedül nem mertem volna nekiállni, így tudtam, kihez forduljak.

Főzzünk nálam – gondoltam. De beleköptek a levesembe, azon a napon elfoglalták a konyhát itthon, szerelés céljából – vagyis csak azt hittem.

De addigra már kedves barátom felajánlotta a saját konyháját: Főzzünk nála. Végül szép napot töltöttünk együtt, főzőcskével, fincsi ebéddel, sétával meg mindenfélével.

Aztán ma rászántam magam, hogy egyedül elkészítsem.

Akkor lássuk:

szezámmag
6 db. csirkecomb, kicsontozva és apró darabokra vágva (azért comb és nem mell, mert a csirkemell a Családnak „túl száraz”)
Fehérbors
Só
Olaj
Fehérborecet
Kis cukor

A szezámmagot megpirítottam a serpenyőben. Tessék vigyázni, nagyon hamar barnul!
A többi hozzávalóból pácot készítek, majd ebbe forgatom a husit és félreteszem pácolódni.

Bunda:

fél csésze liszt
fél csésze étkezési keményítő
1 tojás
2 ek. olaj
Só
kis víz

A hozzávalókat összekeverem, annyi vízzel, hogy csomómentes legyen.
A husit beleteszem, jól átforgatom, hogy mindenhol befedje a tészta.

Forró olajon kisütöm, majd kiveszem a serpenyőből egy tálba és félreteszem.

Édes-csípős máz:

2 ek. méz
1 ek. ketchup
1 ek. cukor
fehérborecet
1 tk. Erős Pista
szójaszósz

Minden hozzávalót beleöntök a serpenyőbe, majd jól összekeverem. Pár percig hagyom, hogy jól összeforrjon, majd beleöntöm a husit és alaposan átforgatom –úgy, hogy mindenhol érje a máz.

Végül rászórom a pirított szezámmagot.

Én tésztát főztem hozzá, legutóbb is úgy ettük, és hű akartam maradni a recepthez.
Spagettitésztát főztem sós vízben, majd leszűrtem.

Míg ott állt és várta sorsát, egy serpenyőbe öntöttem egy csésze vizet, kis fehérborecetet, kis szójaszószt és 1 ek. cukrot, jól összekevertem és beleöntöttem a tésztát. Megint kevergetés, kb. 10 percig, és kész is.

Nagyon jó lett – ez Anya véleménye. A többiek még nincsenek itthon, de hozzájuk nem fűzök nagy reményt. Kicsit háklisak, nem esznek meg „akármit”. Hát úgy kell nekik.

Cukorborsós-kapros husi

Igazából csalóka a cím, mert ebben az ételben nincsen husi. Vagyis általában van, de most nincs.

Legutóbb, mikor ezt az ételt készítettem, megfordult a fejemben, hogy husi nélkül is finom lenne, csak nem tudtam, mikor is fogom kipróbálni. Hát az a nap ma jött el.

Na lássuk.

Hozzávalók (a husis verzióhoz):



csirkemell vagy pulykamell
olaj
cukorborsó
1 marék apróra vágott kapor
ételízesítő (Vegeta)
1 nagy doboz tejföl
só
1 ek. liszt
reszelt Trappista sajt


Elkészítés:
1. a csirkemellet felkockázom apró, falatnyi darabokra, majd egy serpenyőben, kevéske olajon megsütöm. Vegetával ízesítem, de legutóbb tettem bele kevés borsot, ami csak javított az ízén.
2. Ha megsült a husi, kiveszem egy tálba és félreteszem. Fontos, hogy valamennyi olaj maradjon a serpenyőben, ugyanis a borsót ezen párolom meg.
3. Ha a borsó puha, beleszórom a kaprot, és pár percig együtt hagyom őket.
4. Ha már jók, visszateszem a husit, és megint pár percre összezárom őket, hogy átvegyék egymás ízét.
5. A tejfölbe belekeverem a lisztet, és pici sót, majd ráöntöm a husira. Én sok tejföllel szeretem, ezért a nagyobb kiszerelést ajánlom, de lehet kevesebbel is.
6. Ismét pár perc, hogy kicsit elkezdjen sűrűsödni a tejföl, vagyis most már nevezhetnénk mártásnak, és kész is.

Mi sós vízben kifőzött tésztával szoktuk enni, leggyakrabban Farfalle típusúval (otthoni használatban nyakkendőtészta), így még szép is. :)
A tetejére sajtot szórunk, ami szépen-gusztusosan ráolvad a tetejére.


A mai vacsorámban nem volt husi, így vegakaja lett belőle. Ez úgy készült, hogy a husis részt kihagytam a receptből - ki gondolta volna.
A cukorborsós-kapros-tejfölös dologba belekevertem a tésztát, és jól átmelegítettem, lévén a tészta maradék, amit a hűtőből vettem elő.
Így is finom, de azért husival az igazi.