Nos tegnap elbuszoztunk Mohácsra, busójárásra. Én még nem voltam soha, lehet épp ezért tetszett nagyon, de remekül éreztük magunkat. Megvan a maga hangulata.
Íme a máglya, aminek ugye még lesz szerepe :) De ezt elsőre kiszúrtuk!
A második dolog, ami "észrevettünk", az a hatalmas durranás volt, amit nem tudtunk hova tenni. De aztán sétáltunk, és megláttuk az ágyút. Így már érthető volt.
Míg én fotózgattam, barátnőmet elkapta és megtáncoltatta egy busó, nevezetesen a képen látható. Hát igen, utána már vigyáztunk a kósza busókkal, de mindenesetre feldobta a hangulatot.
A forralt bor :) Volt több is :))Aztán lesétáltunk a Dunához. Itt sikerült közös képet készíteni.
Visszasétáltunk a térre, épp ekkor gyújtották meg a máglyát a koporsó alatt, vagyis elkezdődött a nap fénypontja. Szóval, mostantól várjuk a tavaszt, hisz a telet elégettük!!! Íme a bizonyítékok:
Igen, tetszett, jól éreztük magunkat. Bár ekkortájt már fáztunk, de sebaj, még egy forralt bor, és már jobb is volt :)Még egy fotó a télégetésről, hogy biztos legyen a dolog!
Ma ünnepeltük Édesapa szülinapját, amire persze torta dukál. Volt torta, valami édes és valami sós. Lássuk őket szépen sorban.
A torta:
Sütöttem két piskótát, tortaformában, 6tojásosat. Vagyis 8tojásosat, de a spórolós fajtát.
Fogtam 6 tojást és két evőkanál vízzel (itt a spórolás), 8 evőkanál cukorral, egy csomag vaníliás cukorral felvertem, jó sokáig, kábé negyed óráig. Aztán beleszitáltam 8 evőkanál lisztet (fél csomag sütőporral, biztos ami biztos alapon), és a 200 fokos, gondosan előmelegített sütőbe toltam.
Aztán sütöttem még egyet, csak a nyolc evőkanál liszt helyett 6 és felet tettem bele, plusz másfél evőkanál cukrozatlan kakaóport.
Így lett egy csokis és egy vaníliás tortaalapom. Mindkettőt félbevágtam.
A krémek:
A csokis krémhez fogtam 4 dl habtejszínt, és két csomag habfixálóval kemény habbá vertem. Ehhez olvasztottam egy tábla tortabevonót, és belekevertem a habba. Ezután egy órára félretettem a hűtőbe.
A sima krémhez 6 dl tejszínt vertem fel két csomag habfixálóval, és egy evőkanál porcukorral. Ez azért lett több, mert ezzel kentem körbe a tortát, miután összeállítottam.
Na, most jön az összeállítás: a csokis lap közepére csokis krémet tettem, majd körbepakoltam sima krémmel, rátettem az egyik vaníliás lapot. Ennek sima krémet tettem a közepére, és csokissal pakoltam körbe. Ismét vaníliás lap következett, majd jött a közepére a csoki krém, köré pedig a sima. Tetejére a csokis lap és kész.Már csak az oldalát kellett körbekennem tejszínhabbal.
A torta tetejét nem emlékszek, melyik blogban pillantottam meg, de első látásra beleszerettem, tehát nem volt kérdés a díszítés.
Fogtam másfél tábla fehércsokit, és gőz fölött megolvasztottam. Ugyanezt tettem fél tábla tejcsokival. A fehércsokival bevontam a torta tetejét. A tejcsokival pedig szép, vékony, majdnem egyenes csíkokat húztam a fehércsokiba. Végül pedig fogvájóval keresztbe csíkokat húztam bele. Egyszer egyik irányba, aztán a másikba. Nekem nagyon tetszik, köszönet az ötletgazdának, még ha nem is tudom, ki volt az.
Nagynak tűnik a torta, mert elég magas, de mivel könnyű piskótáról van szó, és a krém sem nehéz, így egy rendkívül könnyű édességet sikerült kreálnom.
Az édes:
Kicsi Vúretrosütije, amit már készítettem, most ismételtem, de még mindig isteni. A recept úgy tökéletes, ahogy van, én most nem ismételném, nézzétek meg Nála.
A sós:
Pogácsa lett, rombusz alakban, hogy ne a hagyományos kerek forma legyen.
Ennek nincs pontos receptje,de azért valami. Kábé fél kiló lisztet egy tojással, kevés zsírral, egy élesztővel és a felfuttatásához használt tejjel, valamint némi sóval összegyúrtam.
Kábé egy órát kelesztettem, majd kinyújtottam úgy egy centi vastagra. Megkentem tojással a tetejét, megszórtam reszelt sajttal és felrombuszoztam.
Ez is 200 fokos sütőben sült.
Hát igen, ennyi mindent sikerült ma sütögetni, főzögetni, olvasztgatni, kavargatni, gyúrni, és mindenféle. De imádom, tudnám csinálni minden nap! Lehet, hogy pályát tévesztettem???
Egy kis gumóról van szó, amire forró vizet kell önteni, megszívja magát vízzel, és közben kicsomagolódik, vagyis kivirágzik.
Nagyon klassz, kíváncsian ültük körbe a kancsót, és nem csalódtunk.
Látványnak mindenképpen megéri, az ízéért nem biztos :)
Többféle ízesítés van, de mikor rendeltem, csak zöld teás változat volt raktáron, szóval ez zöld tea, pontos neve: Felkelő nap. Zöld tealevelek, sárga krizantém és jázmin virág van benne. Ha valaki szereti a zöld teát, annak biztosan nagyon bejön majd, rám ez sajnos nem volt igaz, nemigazán vagyok zöld tea párti. Tessék kipróbálni!
Aztán lesétáltunk a Dunához. Itt sikerült közös képet készíteni.
Még egy fotó a télégetésről, hogy biztos legyen a dolog!
