2008. szeptember 23., kedd

Csak kép

Azért csak kép, mert recept már volt, csak akkor elfogyott a fotóalany a fotózás előtt :)

Most is az utolsó szemet sikerült lencsevégre kapnom!

Padlizsánkrém

Nem szeretem a padlizsánt, kizárólag ebben a formában vagyok hajlandó megenni. Bár ez igazából nem is forma, hiszen krémről van szó :)

Nagypapám az ötletgazda, és egyik délelőtt befogadott, és megtanította, hogyan készíti azt az isteni finom padlizsánkrémet, amivel időről időre meglep minket, és amit úgy imádunk mindannyian.

Vittem haza egy kis üveg kóstolót, ami Apának annyira megízlett, hogy másnap rögtön elrohant a piacra a hozzávalókért, és mire hazaértem, otthon várt és felajánlotta segítségét, „csak csináljunk egy adagot” :)

Szóval, lássuk.

Hozzávalók:

1 kg padlizsán

1 kg paprika (minél vastagabb húsú, lehetőleg csípős)

1 dl olaj

3 gerezd fokhagyma, zúzva

2 babérlevél

Bors

4 tk. ecet

2 tk. cukor

A paprikát és a padlizsánt is sütőben megsütöm, a paprikának fél óra kell, a padlizsánnak dupla annyi (a paprikát lefotóztam, de a padlizsánt már elfelejtettem, bocsánat).

Mindkettő sütés közben levet ereszt, így valamivel ki kell bélelni a sütő alját, ha nem akarjuk vakargatni a ráégett trutyit. Plusz a padlizsán fel is robbanhat, így azokat sütés előtt be kell vágni. Én négy, kb fél cm mély csíkot vágtam beléjük, és nem lett semmi gondom.

Ezután meg kell őket hámozni.

A paprikát könnyű, ha jól megsült, simán lejön róla a héja. Ezután a magházát kell eltávolítani, és a magjait is ki kell szedni. Viszont ha csípős paprikát használunk, mint ahogy én is tettem, nehogy valaki a szeméhez nyúljon!

A paprikát apróra kell darabolni, én villával próbáltam apróra nyomkodni, ami nagyjából sikerült is.

A padlizsánhoz csak fakést használjunk, fémet ne, mert megbarnul tőle! Szóval, a padlizsánt is meghámozzuk, szintén könnyen fog menni, ha jól megsült. Fakéssel pedig apró darabokra vágjuk. Minél pépesebb, annál jobb, de csak fakéssel, hangsúlyozom ismét.

Ezután egy serpenyőben 1-1,5 dl olajat felforrósítunk, majd beleöntjük a padlizsánt és a paprikát, fűszerezzük a felsoroltakkal, és jó egy órán keresztül sütjük. A lényeg, hogy az összes folyadák és lé elpárologjun a zöldségekből. Az én adagom például a felére esett össze.

Végül pici üvegcsékbe öntjük, lefóliázzuk, és dunsztba tesszük, hogy jó sokáig eláljon. Bár van egy olyan érzésem, hogy felesleges volt küzdenem ezzel a dunsztolás-dologgal :)

Nekem 5 pici üveggel lett, lehet neki kéne állnom még egy adagnak. Biztos, ami biztos :)

2008. szeptember 13., szombat

Nagymamám almáspitéje

A recept tőle van, a család egyik kedvenc süteménye, így elég gyakran készítem.



Hozzávalók:

40 dkg liszt
20 dkg vaj
12 dkg cukor
1 tojás
1 cs. vaniliáscukor
1/2 cs. sütőpor
csipet só
kis tej, ha nem állna össze a tészta

A hozzávalókat kimérem, majd tészát gyúrok belőle. elfelezem, majd az egyik felét kinyújtom, és a kivajazott tepsibe nyújtom. Ha itt-ott kisebb-nagyobb, nyújtogatom kézzel, ezzel a tésztával lehet. Nagymamám ezért "foltos tésztának" hívja, mert ha nagyon elméretezzük, tépkedve pótoljuk a hiányokat, mondhatni foltozzuk a tésztát. :)

A töltelék:

kb. 1 kg alma, meghámozva, lereszelve
fahéj
porcukor

A reszelt almát kinyomkodom, majd egy tálban ízlés szerint fahéjjal és porcukorral ízesítem. Mennyiséget nem tudok mondani, tényleg, ízlés szerint, kóstolgatni kell. :)
Az almát a tésztára szórom, nagyjából egyenletesen, majd a maradék tésztát is kinyújtom, és az alma tetejére fektetem.

A tetejét sütés előtt meg lehet kenni egy tojás sárgájával, én ezt most elfelejtettem.
180 fokos sütőben, 25-28 percet sütöttem.

Tálalás előtt porcukorral meghintjük a tetejét.

2008. szeptember 10., szerda

Eltűntem...

Legalábbis blogügyileg. Igazából nyaralni mentem, Görögországba :)
Egy kis pihenés a dolgos nyár után. Csak pár fotó :)


Körbehajóztunk egy félszigetet, a hegyoldalban kolostor.


Olajfa, amiből rengeteget láttunk. Rajta terem a finom olajbogyó :)


A finom olajbogyó :)
Girosz :) tényleg így írták ki! Az ottan fast food :)


Görög néptáncosok, népviseletben. Később mi is csatlakoztunk hozzájuk.


A legfontosabb szereplő: a tenger :)